Alapfogalmak, rövidítések

Utolsó módosítás: 0001.01.01

EV (electric vehicle) – elektromos jármű, amely lehet hibrid, tölthető hibrid, hatótávnövelt hibrid, tisztán elektromos vagy akár üzemanyagcellás is (bővebben)

hibrid – olyan hagyományos erőforrással szerelt autó, amely a hajtásláncba épített elektromotorokkal képes regeneratív fékezéssel elektromos energiává alakítani a mozgási energiát, amelyet a következő gyorsításnál használ fel. Ezzel jelentősen csökken a hagyományos autó környezetterhelése és természetesen a fogyasztása.

regeneratív fékezés – az elektromotorok által keltett motorfék, amelynek eredményeként a mozgási energia elektromos energiává alakul, amely ezután eltárolható az akkumulátorban a következő gyorsításhoz.

PHEV (plugin hybrid electric vehicle) – külső forrásból is tölthető hibrid elektromos autó (bővebben)

REEV (range extended electric vehicle) EREV (extended range electric vehicle – hatótávnövelt elektromos autó, amelyben egy hagyományos motor generátorként segíti az elektromotort, ha szükséges (bővebben)

BEV (battery electric vehicle) – akkumulátoros elektromos jármű, amelyben nincs hagyományos (benzines vagy dízel) erőforrás (bővebben)

FCEV (fuel cell electric vehicle) – üzemanyagcellás elektromos autó, amely általában hidrogénből állít elő elektromos energiát; a jobb szabályozhatóság érdekében egy kisebb kapacitású akkumulátorral is rendelkezik (bővebben)

hatótáv – az a táv, amelyet a teljesen feltöltött akkumulátoros elektromos autó önállóan, a hagyományos motor beindítása nélkül (ha van benne) képes megtenni

egy pedálos vezetés – az elektromos autókban a regeneratív fékezéssel együtt megjelent szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy az autókat a fékpedál használata nélkül lehessen vezetni. A menetpedál felengedésének mértékével nő a fékezés mértéke is, így kényelmesen szabályozható az autó lassulása.

kW – az a pillanatnyi teljesítmény, amellyel az akkumulátor tölthető, illetve amelyet a motor felvesz az akkumulátorból.

kWh/100 km vagy Wh/km – a fogyasztás mértékegysége elektromos meghajtás esetén; középkategóriás autók esetén 13-18 kWh/100 km-es fogyasztás számít általánosnak

kWh – az az energiamennyiség, amely az akkumulátorban eltárolható, vagy amennyit a töltés folyamán az akkumulátorba töltünk, illetve amennyit a használat során kiveszünk az akkumulátorból.

bruttó / nettó akkukapacitás – az akkumulátorok névleges (bruttó) kapacitása általában csak egy elméleti érték, mivel az autó akkukezelő rendszere nem engedi az elméleti maximális szintre tölteni az akkumulátort, és ugyanígy nem engedi minimális szint alá meríteni, mert ezeket gyakran ismételve hamar tönkre lehetne tenni az akkumulátorokat. A kihasználható (nettó) kapacitás az, amit a közlekedés során felhasználhatunk. A kettő között a különbség többnyire 5-15%, de vannak ennél sokkal nagyobb ráhagyással dolgozó rendszerek is (pl. Ampera), ezek többnyire sokkal tovább is bírják észlelhető akkumulátorromlás nélkül. Sajnos nincs egységes megállapodás az autógyártók között, hogy a nettó vagy a bruttó értékkel reklámozzák az autóikat, így minden típusnál érdemes erre külön rákérdezni. A 2018-as Nissan LEAF esetén a gyártó 40 kWh-t ad meg, de a gyakorlatban felhasználható érték ~38 kWh.

SOC (state of charge) – az akkumulátor töltöttségi szintjét százalékosan megadó mérőszám

SOH (state of health) – az akkumulátor kapacitásának állapota a gyártáskori kapacitáshoz képest százalékosan megadva

AC (alternating current) – váltakozó áram. A hálózati energiaellátás során használt áramtípus, de ilyen hajtja az elektromos autók motorját is

DC (direct current) – egyenáram. Az elemek és akkumulátorokban eltárolható áramtípus; ilyen formában tárolják az autók akkumulátorai is az energiát

EVSE (electric vehicle supply equipment) – az elektromos autó töltését szabályozó eszköz (köznyelvben hibásan általában "töltő"). Ide tartozik az autóhoz adott konnektorba dugható kábel, az otthoni fali töltő és a nyilvános váltakozó áramú töltőoszlopok is

fedélzeti töltő – az az autóba épített eszköz, amit valóban töltőnek lehet nevezni, és a váltakozó áramból (AC) egyenáramot (DC) állít elő; ez határozza meg, hogy milyen teljesítménnyel tölthető az autó akkumulátora váltakozó áramú (AC) forrásról

otthoni töltés – olyan kis teljesítményű (2,3-3,6 kW) töltési mód, aminek az áramellátása a legtöbb háztartásban átalakítás nélkül biztosítható; egy éjszaka alatt 200-300 km-re elegendő energia pótlását teszi lehetővé

gyors töltés – 40 kW alatti, jellemzően 7, 11 vagy 22 kW-os töltés; a valós töltési teljesítmény függ az autóba épített fedélzeti töltő teljesítményétől; előfordulhat, hogy a gyors töltés az adott autótípus esetén semmi vagy csak minimális sebességbeli előnyt nem biztosít az otthoni töltéshez képest

villámtöltés – 40 kW teljesítmény feletti, jellemzően egyenáramú (DC) töltés, a tölthető hibridek (PHEV) nem villámtölthetők

ultragyors töltés – 100-150 kW feletti egyenáramú töltés (CHAdeMO vagy CCS). Egyelőre nagyon kevés autó képes 50 kW-nál nagyobb teljesítményű töltésre

töltő etikett – a nyilvános töltők használatának általánosan elfogadott rendje (bővebben)

Type 1 / Type 2 – váltakozó áramú (AC) csatlakozótípusok, elsősorban otthoni illetve nyilvános gyors töltéshez. (bővebben)

CHAdeMO / CCS – egyenáramú (DC) csatlakozó típusok főleg nagy teljesítményű (villám) töltéshez. (bővebben)